Szeptember 2. -szállás Szarvasháza

Indulás 5 óra körül.  Javasolt útvonal: Szolnok Debrecen Mátészalka Beregsurány. 
Szolnok - Beregsurány 250 Km Szerintem kb.: 4-5 óra.
Beregsurány - Szarvasháza kb.: 100 Km. (térkép)
Beregszászon (wikipédia Beregszász Берегове) A határ miatt szerintem dél körül vagyunk ott. Ebéd és városnézés 
Beregszászi séta

  • Zsinagóga
  • Egykori Királyi Törvényszék ma: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 
  • Református templom: Beregszász egyik legszebb műemléke, harmonikusan illeszkedik a központ épületeihez. A templomhajó téglalap alaprajzú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén két-két oszloppal alátámasztott karzat. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. Hossztengelyével a Kossuth-térre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában a késő barokk építészeti stílushoz tartozik.
  • Széchenyi utca elején találjuk az egykori Zsidófürdőt
  • Egykori Oroszlán szálló Beregszászban - ma Magyar Nemzeti Szinház
  • Római kat. Templom  (István szobor. - Város alapító Lampert herceg emlék táblája.)
  • A Bethlen–Rákóczi-kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.

1 óra körül tovább indulás Munkácsra
Beregvár (wikipédia Beregvár Карпати)

  • Schönborn kastély - A kastélyt Z. Gresserson tervei alapján a környék legmagasabb pontjára a 19. század utolsó évtizedeiben: 1890-1895 között építették fel egy18. századi fából készült udvarház, vagy vadászkastély helyén, az akkor divatos angol Tudor-féle stílusban. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egyemeletesek. Ma szanatórium
  • A kastélyhoz tartozó 50 hektáros park - csak ez látogatható

Munkács (wikipédia Munkács Мукачево) A város feletti Várhegyen van a Munkácsi vár.
A város nevezetessége a 17. századi Rákóczi-kastély a „Fejér-ház”, mely a 18. században kapta mai alakját. Vendége volt egykor II. József és Ferenc József is. (Megközelítés: Vasúti felüljáró után. (térkép)
Munkácsi séta a belvárosban

Munkács - Szarvasháza kb. 50 Km. Érkezés Este 6-7 körül.

Szeptember 3. -szállás Szarvasháza

Szarvasháza (wikipédia Szarvasháza Жденієво)

Szarvasháza - Vereckei Hágó 27 Km. oda - vissza Vezérszállásnál Szolyva felé (térkép)
Vezérszállás (wikipédia Vezérszállás Верхня Грабівниця)

  • 1890-ben egyesítették Pudpolóc és Romanóc községekből. A hagyomány szerint a faluban szállt meg 1703. június 27-én II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklóssal együtt a munkácsi csatavesztés után Lengyelországba menet.
  • Ortodox templom (Церква Покрови Пресвятої Богородиці) Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus - közbenjáró Isten tiszteletére szentelt, épült 1840-ben. (Koordináták: é.sz. 48°44'35", k.h.23°0'47")
  • Görögkatolikus templom (Свято-Троїцька церква) - Szentháromság tiszteletére szentelt, épült 1994-ben. (Koordináták: é.sz. 48°45'2", k.h.23°0'47")

Alsóverecke  (wikipédia Alsóverecke Нижні Ворота)

  • Alsóvereckén, töltötte utolsó magyarországi napjait a dicsőséges fejedelem. (Rákóczi utolsó magyarországi éjszakája)
  • Ortodox templom Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve 1887-ben. (Koordináták: é.sz. 48°46'16", k.h.23°5'52")
  • Görög katolikus templom Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve 2009-ben (Koordináták: é.sz. 48°46'23", k.h.23°5'45") Múlt század eleji illusztráció a templomról
  • I. és II. Világháborús hadisírok

Rákócziszállás (wikipédia Rákócziszállás Завадка)

  • II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt járt Zavadkán, s innen bocsátotta ki híres felhívását a nemzethez. Rákóczi Magyarország földjére 1703. június 16-ikán a Vereczkei hágón keresztül lépett, TÜNDÖKLŐ zászlaját Rákóczi magyar földön először a Vereczkei hágón tűzte ki (Dr. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc - A szabadságharc kezdete), aznap a beregi Szentpéteri és Zavadka között pihente ki az átkelés fáradalmait. 1913-ban ennek emlékére nevezték át Rákócziszállásnak.

Verebes (wikipédia Verebes Верб'яж)

Templomok Rákocziszálláson és Verebesen (térkép)

  • Ortodox templom Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus Az Úr színeváltozásának tiszteletére lett felszentelve 1878-ban. (Koordináták: é.sz. 48°47'52", k.h.23°8'32") 
  • Harangtorony – épült 1929-ben, négy harang a lakója, - két ősi 1748-ból és Herold Richard által öntött 1923-ból és 1924-ből
  • Görög katolikus templom (Церква Жінок Мироносиць - hét szent nő tiszteletére szentelt templom - Jézus nekik jelent meg a feltámadás után Mary Kleofás felesége Salome, Johanna, Mária, Márta, Mária Magdolna) 1887-ban. (Koordináták: é.sz. 48°47'46", k.h.23°9'38")
  • Ortodox fatemplom Szent Demeter tiszteletére lett felszentelve 1999-ben. (Koordináták: é.sz.48°48'36", k.h.23°8'40")
  • Görög katolikus fatemplom Úr felmutatása tiszteletére lett felszentelve, épült 2000-ben (elődje 1888+ban épült, leégett 1999 május 25 (Koordináták: é.sz. 48°48'41", k. h. 23°8'42")

Vezérszállás - Szolyva (térkép) kb. 35 Km Az út a Latorca völgyében van. M06-os út
Kisanna 500 fős kistelepülés a Szolyvai járásban. (wikipédia Kisanna Ганьковиця

Szolyva látnivalók (wikipédia Szolyva Свалява)
1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan hazudott 3 napos munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet Gulag poklain halt meg, vagy tűnt el. (térkép)

  • Szolyvai Emlékpark
  • Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A sír fölött ma is látható emlékművet 2000-ben állították.
  • Görögkatolikus temploma 1758-ban épült. GPS 48°32'42"N 22°59'19"E Műemlék id: 21-240-001 185/0
  • Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A sír fölött ma is látható emlékművet 2000-ben állították.
  • Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek. A szolyvai ásványvizet először 1463-ban egy Mátyás királynak szóló jelentésben említik. Az itteni vizek a XVI. századtól ismertek voltak Európában. 
  • A szolyvai Macskadomb
  • A szolyvai fivérek esküje

Újtövisfalva (wikipédia Újtövisfalva Драчино)

  • Szent Kirill és Metód női kolostor.

Szeptember 4. -szállás Szarvasháza

Szarvasháza 170 Km körút. (térkép)

  • Pár száz lakosú ruszin falvakon keresztül megy az út. Alsóhatárszegig.

Hidegrét (wikipédia Hidegrét Пашківці)
Pereháza (wikipédia Pereháza Перехресний)
Nagycserjés (wikipédia Nagycserjés Кічерний)
Alsóhatárszeg (wikipédia Alsóhatárszeg Розтока)

  • Görög katolikus fatemploma - 1771-ben már állt. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 

Erdőlugas (Erdőlugas Гусний)

  • Görög katolikus fatemploma - 1655-ben épült. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Ez a környék legrégebben épült fatemploma. id: 21-208-028 191/1
  • Harangtorony 18. századba építették a templomhoz. id: 21-208-029 191/2

Uzsoki Hágó (wikipédia Uzsoki Hágó Ужоцький перевал)

  • Hágó az Északkeleti-Kárpátok gerincén, az Ung és a Sztrijbe ömlő Javorivka folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 889 méter. Itt halad keresztül a Lvivbe tartó országút és vasút. A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül látható egy első világháborús osztrák–magyar és orosz közös katonai temető.

Uzsok (wikipédia Uzsok Ужок

  • Szent Mihály-templom világörökség része. A fatemplom a bojk építészeti stílus egyik legérdekesebb építménye.  A falu szélén álló pravoszláv fatemplom Szent Mihály tiszteletére épült, kapuzata fölött 1745-ös évszám látható. Fő út 74, GPS: 48°58´58.512" 22°51´55.062"  id: 21-208-033 198/1.
  • Harangláb id: 21-208-033 198/2.
  • ruszin lakosú falvakon keresztül megy az út Csontosig.

Hajasd (wikipédia Hajasd Волосянка)
Ligetes (wikipédia Ligetes Луг)
Fenyvesvölgy (wikipédia Fenyvesvölgy Ставне)

  • Nagyboldogasszony tiszteletére 1906 épült kő görögkatolikus templom  GPS é.sz. 48°59'36"k.h. 22°41'44"

Malomrét (wikipédia Malomrét Жорнава)
Csontos (wikipédia Csontos Кострина)

  • Fatemplom - Fő út 86, GPS: 48°56´50.3088" 22°35´36.1788", műemlék ID: 21-208-0030 nyilvántartási szám: 192/0.
  • Malomrét és Csontos közötti országút mellett van a Uzhansky Nemzeti Park (térkép)

Csontos és Nagyberezna közt két ruszin falu található
Sóslak (wikipédia Sóslak Cіль)

Révhely (wikipédia Révhely Забрідь)
Nagyberezna (wikipédia Nagyberezna Великий Березний)
Nagyberezna és Perecsény között négy falu található. 
Kisberezna (wikipédia Kisberezna Малий Березний)

Mércse (wikipédia Mércse Мирча)
Bercsényifalva (wikipédia Bercsényifalva Дубриничі)

  • Nevét a Rákóczi-szabadságharc egyik fő vezetőjéről Bercsényi Miklósról kapta 1903-ban.
  • Görög katolikus templom
  • Művésztelep

Drugetháza (wikipédia Drugetháza Зарічово)

  • Magán múzeumában a lemkók (ruszin népcsoport) népviseletét és életét mutatja be

Perecsény (wikipédia Perecsény Перечин)

Az utunk harmadik szakasza (65 Km)
Ószemere (wikipédia Ószemere Сімер)
Turjaremete (wikipédia Turjaremete Тур'ї Ремети

  • Szent György Vértanú római katolikus templom - 1854-ben Hám János püspök emelte a régi kicsiny kápolna helyett. 1961-ben bezárták, és csak 1989-ben adták vissza. 1996-ban új szárny is épült hozzá. Múemlék Id: Id: 21-227-0105 
  • Postás emlékmű - A valószínűleg a világon egyedülálló emlékművet 1838-ban, halála után állították Fekete Fedir postás emlékére a község hálás lakói, mivel a postás hosszú éveken keresztül gyalogosan hordta a leveleket Perecsenyből a falu lakóinak. Katolikus templom falán található.
  • hucul lótenyészete.

Turjavágás (wikipédia Turjavágás Турьи Реметы)
Rákó (wikipédia Rákó Раково)
Poroskő (wikipédia Poroskő Порошково
Szvalyavka (wikipédia Szvalyavka Свалявка)

  • Szvalyavka 1945 után alakult, Turjasebes határából. - nincs magyar neve

Szarvaskút (wikipédia Szarvaskút Оленьово)

  • Ásványvíz 

Dombostelek (wikipédia Dombostelek Плоске)

Kispálos (wikipédia Kispálos Павлово)
Polena (wikipédia Polena Поляна)
Aklós (wikipédia Aklós Уклин)

  • Szent Péter és Pál fatemplom, a végén. XVIII. Id.: 21-240-0005

Felsőgereben (wikipédia Felsőgereben Верхня Грабівниця)

  • Árpád vonal bunker épült 1943 - 1944 évben, ma múzeum. Koordináták: é.sz.48°44'3", k.h. 22°58'51"
  • Ortodox templom (Церква Різдва Пресвятої Богородиці) Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus – Szűztől való születés tiszteletére szentelt, épült 1998-ben. (Koordináták: é.sz. 48°44'35", k.h.23°0'47")

Szarvasháza (wikipédia Szarvasháza Жденієво)

  • Szarvasháza legendája
  • Бузок. Magas Kő hegyen található az állami flóra-fauna természetvédelmi terület, melyben ritkaságnak számító fenyők és öreg, többségében 130 éves védett tölgyesek vannak.
  • Ortodox templom Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus Az Szent Miklós tiszteletére lett felszentelve 1904-ben. (Koordináták: é.sz. 48°46'24", k.h.22°58'41")

Szeptember 5. Szállás Alsókalocsa

Indulás a délelőtti órákban, a cél kb. 100 Km. (térkép)
Az út 10 órásra tervezve.T0718 út
Érintett települések:
Vezérszállás
Ábránka (wikipédia Ábránka Абранка)

  • Ortodox fatemplom Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus 1804-ben Szűz Mária tiszteletére épült.

Felsőverecke (wikipédia Felsőverecke Верхні Ворота)

  • Ortodox temploma Ukrán Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus Szűz Mária Születésének tiszteletére lett felszentelve 1851-ben. (Koordináták: é.sz.48°44'45 ", k.h. 23 °8'28") épült 1851-ben.

Volóc  (wikipédia Volóc Воловець)

Innentől Ökörmezői járás
Fülöpfalva (wikipédia Fülöpfalva Пилипець)

  • Görögkatolikus templomot 1759-1762 között építették, mások létrejöttét 1780-ra teszik.

Padóc (wikipédia Padóc Подобовець)

Iszka (wikipédia Iszka Ізки)

  • Szintén síparadicsom - Magyar éterem is működik

Kelecsény (wikipédia Kelecsény Келечин)

Repenye (wikipédia Repenye Репинне)

  • Görögkatolikus temploma - 1800-ban épült Szent Demeter tiszteletére.

Repenye után az út rátér a P21-es útra. - kb. 25 km-re van innen a Toronyai hágó ha az idő engedi megtekintjük (térkép)

  • Toronyai hágó (wikipédia Toronyai hágó Торунський перевал) - A Toronyai-hágó a Keleti Kárpátokban 931 m magasságban van, túloldalán az egykori Galícia. Mint minden hágó a Kárpátokban, ez is ezeréves határunk volt, ma sajnos csak ukrán megyék közötti határ. I.  világháborúban itt súlyos harcok voltak, emlékét őrzi egy közös katonai temető a hágónál. A II. világháborúban itt is kiépült a hármas védelmi vonal. Sajnos a szemét oláhok árulása, átállása miatt fel kellett adni ezt a védelmi vonalat, bunkerek és harckocsi akasztók emlékeztetnek a II. világháborús magyar védelmi vonalakra. 
  • Legendák Kárpátalján: Repenye története

Ökörmező (wikipédia Ökörmező Міжгір'я)

Alsószinevér (későbbi visszatérés) 
Felsőkalocsa (későbbi visszatérés) 
Alsókalocsa (wikipédia Alsókalocsa Колочава)

  • A települést nem lehet csak ukránnak nevezni. A falu ugyanúgy cseh falu, zsidó falu és magyar falu. Erről tanúskodnak a különböző turisztikai útvonalak, mint a Cseh (Alsó)Kalocsa, a Magyar Kalocsa, a Zsidó Kalocsa és a Patrióta Kalocsa
  • A faluban 10 múzeum található (múzeum nap)
  • Emlékműveiről is híresnek tekinthető. Néhány közülük olyannyira egyedi, hogy máshol hasonlóval sem lehet találkozni. Ilyenek például a Munkások-, a Pásztorok-, a Megbékélés emlékműve és még sok más.
  • Egyedinek számít még Alsókalocsán Vaszil Makara Madárparkja, mely körülbelül 2000 különböző papagájnak és elképesztő galambnak ad otthont.
  • A településnek saját Borkút ásványvize is van, melynek gyógyító hatása már rég híres.

szeptember 6. Szállás Alsókalocsa

Múzeum nap

szeptember 7. Szállás Alsókalocsa

Szinevéri tó (wikipédia Szinevéri tó Озеро Синевир), Szinevéri nemzeti park Синевир (національний природний парк). (térkép)
Kb. 30 Km. Érintett települések:
Felsőkalocsa (wikipédia Felsőkalocsa Негровець)

  • Görögkatolikus fatemploma - A 18. században épült, Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Ikonosztáza 18. századból való.
  • A község közelében található a hidrológiai, botanikai rezervátum - Болото Глуханя. (Remélem megtaláljuk.)

Alsószinevér (wikipédia Alsószinevér Синевир)

  • Erdészeti és faúsztatási múzeum, Alsószinevér után a fizető kapunál jobbra térünk, és az Ozeranka patak mentén kb. 3 km-re – a part igen sok helyen szálfákkal van megerősítve – van a múzeum.

Határhegy (wikipédia Határhegy Загорб)

Felsőszinevér (wikipédia Felsőszinevér Синевирська Поляна)

  • Görögkatolikus fatemploma és haranglába a 18-19. században épült a Megváltás tiszteletére.
  • A határában fekvő Szinevéri-tó kedvelt üdülőhely.
  • 2004-től itt tartják a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem évi rendezvényeit
  • Szinevéri Nemzeti Park A Szinevéri-tó környéke 1989 óta természetvédelmi terület, 40,4 ha, és 500–1700 méterrel a tengerszint felett húzódik a Gorgánok hegyeiben, ahol a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor ered. A nemzeti park területén mintegy 800-féle növényfaj található meg, közöttük különlegességnek számít a görbe törzsű hegyi tölgy.
  • Szinevéri tó. (wikipédia Szinevéri tó Озеро Синевир) A Szinevéri-tó (ukránul Озеро Синевир) az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, a Talabor folyó völgye fölött, a tengerszint felett 989 méter magasan, a Tóhegy lábánál található. Kb. 10 ezer évvel ezelőtt, a Würm-glaciális után alakult ki a folyómedret elzáró földcsuszamlás következtében. Három forrás táplálja vízével. A tó területe 4–7 hektár, közepes mélysége 8–10 m, legnagyobb mélysége 22 m. A tó méretei az évszaktól és a vízhozamtól függően változnak. A víz hőmérséklete 12–18 °C, itt honos a szivárványos, folyami és tavi pisztráng. Vízinövények csak a part menti sávban élnek. A tó környékét bükkel kevert fenyőerdő borítja. A tóból lefolyó vizet a Szinevér patak vezeti a Talaborba. A tó kb. 10 000 éve egy földcsuszamlás következtében keletkezett.
  • A Szinevéri-tó legendája

szeptember 8. Szállás Técső

Alsókalocsa - Huszt - Técső (kb. 100 Km). (térkép)
Rókarét (9 Km) (wikipédia Rókarét Мерешор)

  • Ennek a kistelepülésnek van görögkatolikus temploma is
  • a kötelező ortodox mellett.  
  • A Talabori víztározó mellett hagyjuk el az Ökörmezői járást - Itt található Kárpátalja legnagyobb emberalkotta tengere, a víztározó

A Huszti járás első települése
Égermező (wikipédia Égermező Вільшани)

  • Az előtte található kristálytiszta forrás (Bobcár-kút) nevezetessége, hogy vízéből a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc is ivott itt jártakor; 1711. február 18-án. Ennek emlékét egy 1896-ban állított tábla őrzi. (Égermezői gyermekotthon közelében van).

Gázló (wikipédia Gázló Забрідь)

Kövesliget  (wikipédia Kövesliget Драгово) a kolostorban található ásványvizet már a kereszténység előtti időkben is ismerték. A falu végén le kell térni a T720-as útról 

  • A falu legfontosabb építészeti emléke a falutól néhány km-re az erdőben fekvő Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt kolostor. Benne található helyi legenda szerint egy csodatevő egy szent forrás.

Ötvösfalva felé.  (wikipédia Ötvösfalva Золотарьово) felé

Husztsófalva (wikipédia Husztsófalva Данилово) Neve a Huszt közelében lévő sóbányára utal. A régi nevet a Sófalva váltotta fel, később a mai változat. Mintegy 5 km-re következik Mihálka. 

  • A Görögkatolikus fatemplom és torony - 1688-ban épült, Szent Mihály tiszteletére. A templom a Száldobosihoz hasonló elrendezésű. Különálló harangtornya annál gazdagabb kiképzésű. A templom azoknak az ukrajnai templomoknak egyike, melyekben a 17–18. században vászonalapú festményekkel vonták be a falakat.

Betérünk Husztra. Ezért utunkat Szeklence felé kell folytatni, (kb. 3 km).
Szeklence (wikipédia Szeklence Сокирниця)

  • fatemploma a 17. század elején épült, melyet 1751-ben Szászfaluról ajándékként költöztettek át mai helyére. Jelentős a német kisebbség. 

Huszt (wikipédia Huszt Хуст)
Séta a szupermarket parkolójából a Huszti várba. (térkép)  2 km és 150m emelkedő.

A szupermarket parkolójából a H09-es úton Técső 30 Km-re van.
Száldobos (wikipédia Száldobos Стеблівка)

  • Görögkatolikus fatemploma valószínűleg 1643-ban épült, végleges formáját 1793-ban nyerte el. Jézus mennybemenetelének tiszteletére szentelték. A templom 1994-ben leégett, 2010-ben megkezdődött az újjáépítése. 2012-ben újra szentelték. Farmján őshonos állatokat tenyésztenek (bivaly, hucul ló, göndör mangalica.) látogatható is.
  • Száldobos története

Szeptember 9. Szállás Nagybánya 

Técső Aknaszlatina Máramarossziget (térkép) kb. 40 km
Técső (wikipédia Técső Тячів) (térkép)

  • A técsői Kápolna domb
  • Reformárus templom Nezalezsnosztyi út 29 GPS: 48°1´22.7928" 23°34´55.7508" 
  • A református templom melletti téren áll Hollósy Simon neves kárpátaljai festőművész mellszobra, melyet 1993-ban avattak fel.
  • Katolikus templom
  • Ortodox templom
  • Hollósy Simon háza GPS: 48°1´1.092" 23°34´13.4184"

Taracköz (wikipédia Taracköz Тересва)
Bedőháza (wikipédia Bedőháza Бедевля)
Szentmihálykörtvélyes (wikipédia Szentmihálykörtvélyes Грушово)
Alsóapsa (wikipédia Alsóapsa Нижня_Апша)

  • Szent Miklós fatemplom 1604 - A kommunista időszak alatt múzeumként működött, ezért 1969-ben restaurálták. A közelmúltban visszakapták a görög katolikus hívek.
  • Nagy Szent Bazil fatemplom XVIII. század katolikus templom

Aknaszlatina (wikipédia Aknaszlatina Солотвино)

  • Már a 19. században sósvizű gyógyfürdő működött itt, jelenleg Kisszlatinán van gyógyfürdő.
  • A település életét meghatározó sóbányászat történetét a helyi bányamúzeum mutatja be.
  • Bivaly rezervátum

Máramarossziget (wikipédia Máramarossziget Sighetu Marmației)

  • Határátkelő Református templom - belvárosi séta kezdőpontja) (térkép)
  • A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve. (interaktív térkép) - Református kollégium - Szabó Aurél Palotája
  • Mihályi de APSA emlékház Hollósy ház 
  • Vigadó (1889-ben épült Gerster Kálmán építész tervei alapján). Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely egységes terv alapján, kőből épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott álkupola és a nagy főtorony uralja. I van a Néprajzi múzeum 
  • Magyar Királyi Törvényszék (ma Polgármesteri hivatal)
  • Börtönmúzeum - Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket. Az elhallgatott magyar kiválóságok között itt raboskodott – többedmagával – Márton Áron vértanú püspök is. - innen kb.3 km-re van a falumúzeum. (interaktív térkép)
  • Görög katolikus templom ma Ukrán templom - 1948-ban adták át "önként"
  • Görög katolikus templom ma ortodox templom - 1948-ban adták át "önként" - visszakövetelik a görög katolikusok
  • Kaszinó - A szecessziós Kultúrpalotát 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. A kivitelező cég a beregszászi „Fuchs és társa” volt. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is. Trianon után a román állam az ASTRA román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.
  • A városban a zsidó közösség központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű áll - Elie Wiesel emlékmúzeum
  • Máramarosszigeten ma már csak egy Szefárd zsinagóga áll az egykori hatból. Az 1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a Ceaușescu által vezetett kommunista Romániában. (interaktív térkép)
  • A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium. Az épületben ma is középiskola, a  Leőwei Klára Líceum működik. A piarista kollégiumot III. Károly alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. Korszerű épülete szintén 1911–1912-ben épült Baumgarten Sándor építész tervei alapján, a kivitelező cég is a Fuchs és társa volt.
  • Római katolikus temploma 1775-ben épült Borromeo Szent Károly tiszteletére.
  • Piarista rendi kolostor - ma természettudományi múzeum történeti és régészeti múzeum
  • Haller kastély Vármegyeháza (ma a vendéglátó ipar használja.) - visszaértünk a református templomhoz (térkép)
  • Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában. 
  • Legendák Kárpátalján: Pintye Gregor haragszik
  • Legendák Kárpátalján: Máramaros nevének eredete

Máramarossziget Nagybánya (térkép) kb. 65 km.
Farkasrév (wikipédia Farkasrév Vadu Izei) (interaktív térkép)

  • Kazár László grafikusművész emlékmúzeuma. 
  • Faragott máramarosi kapuk.
  • A faluban csergekészítés, szőnyegszövés, fafaragás, üvegikonfestés, vesszőfonás.
  • Zsidó temető.
  • Redic feszület

Máragyulafalva (wikipédia Máragyulafalva Giulești)

  • Görög katolikus temploma 1888-ban épült. A templomkertben azonban feltárták egy 14. században épített, valószínűleg kenézi alapítású kőtemplom alapfalait. A félkörös záródású szentéllyel épített templom hajója belülről 8,8 × 5,5 méteres, az eredeti templom kívülről 15 × 7,2 méteres volt. Ehhez Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején tornyot, a 16. vagy 17. században pitvart építettek.
  • A Mihályi ház (Mihályi) család 1826-ban épült faházát eredeti helyén helyreállították és Lázát múzeumot alakítottak ki benne. A kiállítási tárgyak egy része arra emlékeztet, hogy 1918-ban akkori tulajdonosa, dr. Ilie Lazar innen indult el a máramarosi román küldöttekkel a gyulafehérvári gyűlésre.
  • Gyulamonostor fatemplom
  • Köcsögfák.
  • A Valea Brazilor patak folyása mentén, egy két kilométer átmérőjű egykori vulkáni kráterben egy tőzegláp és egy erdős láp található. Mindkettő kb. 15–20 hektár területű. A kettő elágazása három hektáros területen természetvédelmi terület. Itt található a havasi törpefenyő legalacsonyabb, 970 méteres tengerszint feletti előfordulása Romániában.

Falusugatag (wikipédia Falusugatag Sat-Șugatag)

Hernécs (wikipédia Hernécs Hărnicești)

Desze (wikipédia Desze Desești)

  • A Jászvásári Szent Piroska ortodox (korábban görög katolikus) fatemplom hét másik Máramaros megyei fatemplommal együtt a Világörökség része. A templom 1770-ben tölgyfagerendákból, patakkő alapzatra épült. Szentélye sokszög záródású, héjazata két ereszből áll. A kevés tornác nélküli fatemplom közé tartozik. Belsejét a nemesbudafalvi Radu Munteanu és Gheorghie Vișovan festették ki 1780-ban. Az előtér fő témája az Utolsó ítélet. A legérdekesebb kép a tűzfolyamot ábrázolja, amely a kárhozott lelkeket a Leviatán szájába sodorja. A hajó boltozatán Jézus látható angyalokkal és Szűz Máriával, a falakon pedig ószövetségi jelenetek. Szodoma és Gomora városát a festők bűneik miatt fejjel lefelé ábrázolták. 1920-ban, a karzat építésekor a festés egy része is elpusztult. A szentély falainak festményei a rájuk rakódott korom miatt nem látszanak. Az ikonosztázt 1778–80-ban Alexandru Ponehalschi készítette, készíttetője pedig Pop János Părșinar volt.

Krácsfalva (wikipédia Krácsfalva Mara)

Felsőbánya (wikipédia Felsőbánya Baia_Sprie) (interaktív térkép)

  • Csaszi ház - E szerény, faházat 1754-ben Csausz Sámuel építette, 1754-ben. Ez a Felsőbánya még fennmaradt legrégebbi lakóháza. Itt született meg 1796-ben fiúk, aki később Budapesten orvosi diplomát szerzett, majd egyetemi tanár lett. A házat természetesen átalakították, hiszen a hajdani tornácos kertes családi ház jelenleg a baptisták imaháza.
  • Dan Leș háza - Hihetetlen kifejezőerőről tanúskodó agyagból készült alkotásai, az egész világon ismertek. Régi több ezeréves módszerrel dolgozik, amelyet édesapjától tanult.
    Egyszerűen él, alkotásaiból összegyűjtött pénzével rendbe tett két 1830-60 között,rendbetettva illetve 1780-ben épített zsindelyes házat, egyik vályogház, másik bányászház.
    Sikerrel szerepel a külföldön rendezett vásárokon. A felsőbányai alkotóműhelyében mesevilágba érkeztünk, amelyet megpróbáltunk megörökíteni.
  • Füstös ház - Daniel Leș, ahogyan még nevezik, az utolsó dák, fazekasmester, művész, keramikus. A XVIII. század végén épült ez a központhoz közel lévő nagy családi ház, amelyet a jómódú Füstös család építette. Az utcáról nyíló két félköríves pincelejáró és a nagy kapubejáró is a fokozott gazdasági tevékenységre utal. A hátranyúló tornácos ház udvarán egy régebbi ház is állt, amelyben a szolgálók laktak. Jelenlegi kinézete annyiban változott, hogy kicserélték az ablakokat
  • Katolikus templom - Daniel Leș, ahogyan még nevezik, az utolsó dák, fazekasmester, művész, keramikus. A XVIII. század végén épült ez a központhoz közel lévő nagy családi ház, amelyet a jómódú Füstös család építette. Az utcáról nyíló két félköríves pincelejáró és a nagy kapubejáró is a fokozott gazdasági tevékenységre utal. A hátranyúló tornácos ház udvarán egy régebbi ház is állt, amelyben a szolgálók laktak. Jelenlegi kinézete annyiban változott, hogy kicserélték az ablakokat
    Az új kéttornyú templom főbejáratát négy oszlopra nehezedő portikusz díszíti. Előtte Szent István és Szent László, két oldalán, Szent Péter és Szent Pál szobrai láthatók. Belsejének vörös műmárványozással borított oszlopai meghatározó jelleget kölcsönöznek.
    A mennyezetén látható hat freskó 1877-ben készült, milánói művészek és Lotz Károly munkája, aki a templom főoltárának képét is festette A mellékoltárok festményeit Franz Geiling készítette 1859-ben. Az 1857-ből származó orgona elromlott, emiatt 1984-ben egy elektromos orgonára cserélték.
  • Kék tó - Egy szinte a világ elől eldugott környezetben, egy kráterszerű mélyedésben bújik meg egy különleges tó, amely felkelti a kirándulók és kutatók érdeklődését is.
    Különlegességét a tó változó színe adja, az élénk zöldtől a kékig. Emiatt kapta a Kék tó elnevezést.
    1919-1920 között bányász terület beszakadása idézte elő létrejöttét. A lesüllyedt területen felgyülemlett az esővíz és a kisebb források vize. A tó szinte kerek, átmérője 40-45 m, mélysége pedig 4 m. A környező kőzetből kimosódott vas- és rézrészecskék előidézik a melanterit és a kékkő keletkezését, amelyek a víz színének különleges változását idézik elő
    Vad terület, nincs kiépítve, emiatt egyesek elfelejtenek a természetre vigyázni. Nem szabad elfelejteni, hogy a várostól mindössze 3 kilométerre lévő Kék tó hidrológia és geológia rezervátum.
  • Korona étterem A városháza közelében 1890-1909 között épült ez a Korona-vendéglő néven ismert ház. Az emeletes saroképület földszintjén öt vendégszoba, étterem, konyha és kávéház kapott helyet. Emeletén alakították ki a nagytermet, ahol táncmulatságokat és színielőadásokat tartottak. Emiatt itt volt egy öltöző szoba is. Ugyancsak az emeleten volt két kisebb terem, hol az olvasó-egylet tartotta összejöveteleit. Az ingatlan jelenleg kultúrházként működik.
  • Ortodox templom halottasháza A görög katolikusok 1793-ban épített e templomot, bejárata felett is olvasható ez a dátum. Alapterülete szokatlan, hiszen nincs előhajója. Mennyezete boltozott, fából készült. Tetejét zsindely borítja. Tornya alacsony.
    Ikonosztáza hársfából készült keleti stílusban megmunkált, szépen csipkézett, de felújításra szorul. Feltételezések szerint az ikonosztáz régebbi, mint a templom. A belső festés valószínűleg a XVIII. század végén készült. 1945-ben átadták az ortodoxoknak, jelenleg ortodox halottas házként használják - Ortodox templom és halottasháza
  • Református parókia - A református templom mellett 1834-ben felépül jelenleg is használatban levő parókia épülete nem hiába kavart szóbeszédet. Lúgossy József esperes, a gyülekezet akkori lelkipásztora ugyanis igen sok pénzt költött e méretes épület felépítésére. Kimerítette a gyülekezet anyagi alapjait.
    Ennek ellenére 1844-ben belekezd a templom építésébe. 40 éven át álltak a munkálatok.
  • Református templom - A Felsőbányai Református Egyházközség jelenlegi temploma, immár a harmadik azóta, hogy a katolikus plébánia 1547-ben a reformáció térnyerésével megszűnt és a reformátusok vették birtokukba a templomot. 1687-ben a bécsi udvar a jezsuitáknak adta a templomot.
    Az 1700-as években felépült a gyülekezet második, kereszt alakú temploma. A jelenlegi templom félig felépített falai 40 éven át várták, hogy végül 1888-ban újrakezdjék és másfél év alatt befejezzék a templomot. Orgonáját Ország Sándor készítette 1898-ban. 
  • Szatmári Irgalmas nővérek zárdája  - 1842-ben Szatmárnémetiben alakult meg a Szatmári Irgalmas nővérek rendje. A lányok külföldön kaptak szerzetesi kiképzést. Megtartották az irgalmas nővérek korábbi feladatköreit, de mellette tanító rendként is működtek. Felsőbányán római katolikus fiú és leányiskolát tartottak fenn. 1887 - 1890 között épült fel hatalmas lánynevelő intézetük, ahol az iskolás lányok részére internátus is volt. A zárda tornyán sokáig kereszt állt. Az intézményt az irgalmas nővérek vezették 1948-ig. Azután is iskola működött benne, de állaga egyre romlott. A jobb sorsra érdemes épület ma üresen áll.
  • Sztancsek ház - A Sztancsek család 1616-ban Bethlentől kapott nemességet és birtokot Felsőtorján, ám a XVIII. században már Felsőbányán van arany- és ezüstbányájuk. A házat valószínűleg 1790 körül építette Sztancsek László. A bányászmúltra utal a ház homlokzatán lévő bányászmotívum.
    Az L alakú 6 szobás klasszicizáló késő barokk udvarháznak dór törpeoszlopos a tornáca van. Nagy udvar és mellékhelységek tartoztak hozzá, amelyek ma külön telken vannak, asztalosműhelyek működnek bennük. Hajdanán hatalmas kapun át lehetett az udvarra jutni. Az utcafronton a szobák boltozottak, akárcsak a ház alatt lévő három pince. A ház 1905-ig volt a tulajdonukban, hiszen a család fekete báránya, Sztancsek László unokája, Kornélia elkótyavetyéli a házat, adóságainak kifizetésére el kell adniuk a házat, a család pedig Szinérváraljára költözik.
    A házat a Részvény Takarékpénztár vásárolja meg, tőlük államosítják, majd szerencsére kórház költözik bele, így állagát megőrizték. Később az adóhivatal költözik bele, jelenleg levéltár van benne. A leszármazottak a háború miatt külföldre távoztak.
  • Városháza - Ez az emeletes kőépület, a főtér déli oldalán Felsőbánya városháza, amely 1739-íben épült, a régi városháza helyére. Azt ugyanis 1593-ban felgyújtották a láposi tatárok. 146 évvel később sikerült csak egy újabb székhelyet felépíteni.
    A földszinti bejárat melletti ablakok rácsán az 1837-es évszám olvasható össze, amely valószínűleg a rács felszerelésének éve, hiszen az 1800-ban készült fotó szerint nem volt rács az ablakokon. Figyelemre méltó a főutca felőli oldalon látható főbejárat és a két pincelejárat kialakítása és faajtói is. Az épület belsejében még látható az eredeti falépcső, a bányászmúltra utaló díszítések és a szép boltíves megoldások.

Giródtótfalu (wikipédia Giródtótfalu Tăuții de Sus)

  • Római katolikus temploma eredetileg a 15. században, gótikus stílusban épült. Az első építési fázisból máig megmaradt a szentélyboltozat, a mérműves ablakok, a kőkeretes szentségtartó és a déli oldal ülőfülkéje. A templomot Bocskai István 1605-ben a reformátusoknak adta. A falut birtokló minoriták 1711-ben alapították újra római katolikus egyházát, de önálló plébániát csak 1792-ben szerveztek, amikor a templomot visszavették a reformátusoktól. A gyülekezet jelenleg a felsőbányai plébánia filiája. A hajó beomlott boltozatát 1982-ban fadeszkás födémmel helyettesítették. Helyreállítása 2008-ban kezdődött.
  • A főút mellett álló Szent Péter és Pál apostolok ortodox (korábban görög katolikus) templom 1773-ban épült, megtartva a korábbi fatemplom arányait és tetőzetének formáját, a négy fiatornyos toronysisakkal. Belső festése 1960-ban készült. 2003 és 2007 között felújították, tetőszékét kicserélték.

Nagybánya (wikipédia Nagybánya  Baia Mare) (interaktív térkép múzeumok interaktív térkép látnivalók templomok)

  • Nagybánya
  • Református templom a 18. századból, a nagybányai festőiskola kedvenc témája - Nagybánya a protestantizmust Kopácsi István prédikátor 1547-es tevékenysége nyomán fogadta el, s rövidesen a település 3 katolikus temploma a reformátusokhoz került. Amikor újra felerősödik a katolikus vallás, a reformátusoknak új templomot kellett építeniük, a város falain kívül.
    Két fatemplom után 1792-1809 között felépült a jelenlegi templom. Karcsú, 50 m magas tornya 1836-ra készült el, benne 1814, 1815 és 1847-ben öntött harangokkal. Három harangot rekviráltak az első világháborúban, a ma is meglévő 21 mázsás harangot 1892-ben Budapesten öntötték. 1150 kg-os harangot 2010-ben. A főbejáraton belépve oldalbejáratok vezetnek fel a karzatra. A hajó impozáns méretű belső terét rendkívül széles boltozatsor fedi. A karzataljban egy 1786-os, festett papiszéket találunk, amely a XVIII. századi fatemplomból származik.
    Orgonáját Andreas Eitel 1828-ban készítette. 1891-ben Országh Sándor javította és bővítette. A ma látható úrasztala 1873-ban készült. 1869-ben villámcsapás következtében tetőzete és belső faszerkezete leég. A helyreállítása során érte el jelenlegi kinézetét. Rézkupolás fedelű, vörös rézgombos, nagy vitorlás tornya, a Szent István torony mellett Nagybánya szimbóluma.
  • Városfal - Nagybánya belvárosát a Mátyás korában felépített városfal védte. Felépítését Mátyás 1467-es kudarccal végződő moldvai hadjárata után egyre erősödő moldvai betörések tették szükségessé. A várfal megközelítőleg kör alakú volt, céhek által karban tartott tornyokkal és négy kapuval. Valahányszor az ellenség áthatolt a falon, megerősítették a védelmi rendszert. A kuruc háború után a város fala elvesztette szerepét. A XVIII-XIX. század fordulóján még állt a várfal, lebontását valószínűeg az egyre terjeszkedő város építkezései okozták.
    Az egyetlen megmaradt része a Történelmi Múzeum bejárata mellett látható, tornyai közül pedig csak a Vértorony vagy Mészárosok kerek tornya élte át a történelem viharait. 2010-2011 között a tornyot renoválták. - Mészárosok tornya a 16. században épült, a középkori város déli (kővári) kapuját védő bástya volt
  • Történelmi és régészeti múzeuma - A történelmi múzeum elindítója az 1899-ben Schönherr Gyula, a magyar akadémia tagja általa alapított Nagybányai Múzeum Egyesület. A sok összegyűjtött tárgy, régiség, kézműves termékek, érmék, fegyverek, dokumentumok, könyvek bemutatására nyílt meg 1904-ben a Városi Múzeum. A több mint 6900 tárgyat 4 gyűjteménybe sorolták: régészet és történelem, művészet, könyvtár, arhívum és természettudományok.
    1914-ben már 11489 tárgy volt a múzeum tulajdonában. 1918 után a történelem viharai kihatottak a múzeumra is. 1945 után a múzeum 10.700 tárgyat és 14000 könyvet őrzött. Több átszervezés után jelenleg a Történelmi és Régészeti Múzeum több mint 700000 tárgya 4 részleg kiállítását gazdagítják. A négy részleg: régészet, történelem, technika és könyvtár.
  • A bányahivatal és a pénzverde - A Zazár patak mentén fekszik a hajdani bányahivatal több helyisége. Itt volt annak idején a Mincz féle ház is, a pénzverde épülete, ahol egykor a híres nagybányai aranyakat is verték. Sajnos már nincs meg a pénzverde épülete, 1864-ben leégett, és többé nem építették vissza. A több épületből álló, U alakú épületegyüttes a XVIII-XIX század folyamán alakult ki. Itt működött a Bányaigazgatóság és több, a bányászattal kapcsolatos intézmény is. A XX. század közepéig rendre kiköltöztek az ott működő intézmények, majd a felújítási munkálatok végeztével a Megyei Történelmi Múzeum régészeti, középkori és újkori, valamint a bányászat és pénzverés történetét bemutató részlegei találtak otthonra az ódon falak között.
  • szépművészeti múzeuma (a volt vármegyei sóhivatal épületében)
  • Néprajzi múzeum - Nagybánya Néprajz múzeuma 1978 július 1 óta működik itt, a Falumúzeum szomszédságában. A hajdani nyári színház épületét alakították át a népi foglalkozásokat, mesterségeket, műszaki berendezéseket, népviseleteket és egyházi kellékeket bemutató múzeummá. 
    A kiállítási tárgyak négy néprajzi tájegységéről származnak, Máramaros vidékéről, Kővár vidékéről, Láposvidékről és Codru vidékéről. A legrégebbi kiállított tárgy egy 1734-ben készült kátrány kanál.
    A műszaki berendezések közül kitűnik egy 1878-ban készült lép-prés és egy szőlőprés, amely 1861-ben készült. A kerámiák Románia északi részén fellelhető számos kerámiaközpontból származnak.
    Az ikon gyűjtemény üvegre és fára készült ikonokat is tartalmaz. A népviseleteket bemutató teremben a népviseletek és szőttesek szín- és formavilága vonja magára a tekintetet. A terme közepén két lakodalmas menet látható, teljes pompájában.
    A legtöbb belső díszítésre használt textília az ország északi részérről származik, ahol a geometriai formákat a piros szín uralja.
  • Ásványtani múzeum - 1989-es év a Nagybányai Ásványtani Múzeum megjelenését is jelentette. Az első ásványgyűjtemény 1969-ben állt össze, 1502 darabból állt, de nem vették leltárba, és nem is határozták meg őket. A szebbnél szebb kövek a Megyei Múzeum egyik raktárában várták a szebb jövőt.
    Lassacskán, nagylelkű embereknek és sok földalatti órának köszönhetően, a gyűjtemény kezdett növekedni, 1975-ben meghaladta a 3000-et. Ez a következő évben már indokolttá tette a Megyei Múzeum új, ásványtani részlegének megnyitását. Újabb 10 év múlva, 1985-ben, az ásványok száma meghaladta a 14000-et.
    A részleg további fejlődése új múzeum kialakítását eredményezte. 1988-ban a múzeum beköltözött a mostani épületbe. A több mint 16000 ásvány Kapnikbámya, Herzsabánya, Felsőbánya, Iloba, Zazár, Miszbánya, Borsabánya és Macskamező környékéről került a felszínre.
    A jelenlegi épületben 900 négyzetéteren állították ki az ásványokat. Külön terem van az időszakos kiállítások számára, ezenkívül irodák és raktárhelyiségek is helyet kaptak itt. A Nagybányai Ásványtani Múzeum több ritka ásvánnyal is büszkélkedik. A rendkívül bőséges ásványtani kollekciónak köszönhetően a múzeum több kiállítást szervezett már az országban és a határokon túl is.
  • Falumúzeum - 1978-ban a Virțg hegyen megnyílt Nagybánya Falumúzeuma. A hagyományos házak Máramaros négy néprajzi tájegységéről származnak, Máramaros vidékéről, Kővár vidékéről, Láposvidékről és Codru vidékéről, valamint a Szatmárhoz közeli tájegységről származnak.
    A múzeum gazdaságokat mutat be, foglalkozás orientált szerkezetével együtt. Több, ember, állat vagy víz által működtetett berendezést láthatunk. Nem feledkeztek meg a szellemi élethez kötődő építményekről sem, így vannak itt iskolák és templom is. A gazdaságok udvarán láthatóak az állatnevelés épületei, a házak belső díszítése pedig tükrözi azon tájegység jellegzetességeit, ahonnan a ház származik.
    A Láposi tájegység, XIX. században épült házai Coșteni, Lápos és Budafalváról érkeztek. A Máramarosi tájegységet ugyancsak három ház képviseli, ezek Bárdfalváról, Petrováról és Gyulafalváról érkeztek. Utóbbi helyről származik egyik régi iskola is.
    A Kővári tájegység házai Jóházáról és Nagybozintáról érkeztek, a Szatmári tájegységet egy Bábonyból hozott magyar ház képviseli. A gazdaságokat a tájegység jellegzetes kerítései övezik, természetesen a kapukról sem feledkeztek meg.
  • Planetárium - Az ország első planetáriuma, a nagybányai 1969 július 1-én nyitotta meg kapuit. 1970-ben adták át a Csillagászati Megfigyelő épületét. Az intézmény egy felszerelései között szerepel egy ZKP - 1, (Carl - Zeiss Jena) vetítő, egy teleszkóp és két távcső. Az intézet mindig nyitva állt mindazok előtt, akik meg akarják ismerni a világmindenséget.
    A modern videoprojektor segítségével a planetárium kupolája alatt naponta szerveznek igazi csillagos égboltú bemutatókat, ahol megismerhetjük és megcsodálhatjuk a csilagképeket. A szakemberek kézségesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, mesélnek a bolygórendszerről, az égi jelenségekről, és a világmindenséget tanulmányozó szerkezetekről.
  • Erzsébet-ház, állítólag Szilágyi Erzsébet lakott itt férje, a házat építtető Hunyadi János halála után - Nagybánya 1445-től Hunyadi János tulajdonát képezte. Halála után fiai örökölték, majd Mátyás királlyá választása után királyi birtokba került, 1464-ben pedig állította vissza szabad királyi város státusát. A főtér keleti oldalán áll a Hunyadi-, vagy Erzsébet-ház. Történetét, dokumentumok hiányában igen nehéz nyomon követni. Pincés, emeletes saroképületet, melyet az utca másik oldalán lévő házzal három árkád köti össze. Emeletének egy nagy és kisebb helyisége boltozott és egyik helyiség kéménykürtőjében egy reneszánsz kőkandalló maradványai láthatóak. A homlokzaton a lehullott vakolat alól előtűnt egy hatalmas kő ablakkeret. A pincebejárat boltíves. Az épület felújításra vár és amikor lekerül róla a jelenlegi vakolat újra dolguk lesz az építéstörténészeknek.
  • Fekete Sas fogadó - A hajdani piac legnagyobb háza a Fekete Sas fogadó volt, amely a vásárba érkező, vagy csak átutazók számára kínált szálláslehetőségeket. Az épületben voltak játéktermek (biliárd, teke, kártyaasztalok), kocsma, az emeleten pedig bálokat, színielőadásokat tartottak.
    Az épület falán tábla hírdeti, hogy 1847 szeptember 8-án a fogadóban szált meg, útban Koltó felé a fiatal költő Petőfi Sándor feleségével Szendrey Júliával. A fogadó a XVIII. század elején épült, majd 1802-ben jelentős felújításon, átépítésen és nagyobbításon esett át, valószínüleg akkor építették az emeletet is. 1925-ben a fogadó megszűnt és helyébe a polgármesteri hivatal költözött. 1950-től a bíróság és a földhivatal működött benne.
    2003-2004 között rendbe tett épületben jelenleg üzletkötő központ működik. A figyelmesebb látogató hamar észreveszi, hogy a tér felőli falban bevakolatlan, nagyméretű kövek vannak. Ezek az épület belsejében is láthatóak. Valószínüleg a régi templom kövei ezek.
    Más érdekességet is rejt a hatalmas épület. A kiépített tetőrészben a kémény, a pincében pedig a szabad csatornakivezető amelyek az épület régiségére utalnak. A felújított épületben rendbehozták a csigalépcsőt, a pincét és megőrizték a kocsibejárat is, amely fölött egy szőlőfürt utal az épület hajdani rendeltetésére. Jó látni, hogy Nagybányán ennyire vigyáznak a régiségekre.
  • Istvan Király szálló - Az Istvan Király szállót Nagybánya Polgármesteri Hivatala építette 1874-ben, Fésüs Menyhért mandátuma alatt. A szállóban volt egy étterem és egy kaszinó is. Az épületet 1901-ben modernizálták. 1989-et követően a szállót eladták. A törvénytelen eladás miatt kirobbant botrány még ma is tart. Hihetetlen, miként sikerült eladnia az Állami Tulajdon Alapnak a Polgármesteri Hivatal egy ingatlanját. A hotel 1998-ban egy lichensteini cég tulajdonába került. A szerződés értelmében az új tulajdonosoknak 3 év alatt 1.2 millió dollárt kellett befektetniük az épületbe.
    2000-2001 között megcsináltatták a tetőt és az épület külsejét. Belsejét teljesen kiürítették az évek alatt, a csupasz falak maradtak csupán. Az új tulajdonosok jelzáloggal terhelték, amikor csak szükség volt rá. A város vezetés tehetetlenül nézi a főtér legnagyobb épületének helyzetét.
  • A Szent István-torony az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya, maga a torony a Hunyadiak korában épült Hunyadi János és Mátyás király adományaiból - A Szent István-torony, Nagybánya szimbóluma. A több mint 40 m magas torony a hajdani Szent István templom maradványa. A templom két hajós volt és gótikus stílusban épült, 1387-ben fejezték be.
    A két párhuzamos, 50 m hosszú hajókat külön tető fedte. A tornyot 1445-1468 között építették. Az 50 méter magas torony alapterülete 8,76x8,26 m, három kőlépcsője fennmaradt. A torony közepétől felfelé falépcsőzet van. A XIX. században, bár villámhárítója volt, mégis kigyulladt.
    1628-ban szerelték fel az első toronyórát. Ez ma a Történelmi Múzeumban látható. A torony jelenlegi órája elektronikus szerkezet. A toronyban két harang van a nagyobbat 1925-ben Aradon öntötték. A torony déli falában a Roland-dombormű, a városi pallosjog jele látható.
    Nyugati falába a XIX. században két címerpajzsot illesztettek. Az északi oldal bejárata egy bordás mennyezetű terembe vezet, ahol kőtárat rendeztek be, számos középkori faragvánnyal és sírkőtöredékkel. A múzeumban látható hollós címerkő tanúsága szerint Hunyadi is szépítette a hadani templomot. A templom az 1769-es tűzvészben semmisül meg, a torony pedig 1896-ban nyeri el jelenlegi formáját, az új tetőszerkezettel is. A keleti oldalon a templomhajó déli falának nyoma látszik, fölötte még megvan a hajdani padlásbejárat is. A toronyból gyönyörű a kilátás.
  • Minoriták rendháza - A minorita rendház első képviselői már a XIV. században megjelentek Nagybányán. 15647-ben azonban, amikor Kopácsi István református hitre térítette a város teljes lakosságát, minden más felekezet megszűnt. Több mint 100 éven át nem létezett szerzetesrend Nagybányán.
    A XVII. század második felében megerősödik az ellenreformáció, így ismét megjelennek a jezsuiták és a minoriták is. I. Lipót császár 1687-ben a Szent Miklós templomot a minoritáknak ajándékozza. A szerzetesrend a XVIII. században megszerezte a főtérre néző négyszög alakú területet, amelyen felépítette az előbb földszintes, majd emeletes rendházat. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után itt működött egy ideig a minorita rendre bízott jezsuita középiskola is. 1787-ben II József császár a birodalom iskoláiban kötelezővé tette a német nyelvű oktatást.
    Ezt a minorita rend tagjai nem vállalták, így a középiskolát világi tanárok vették át és visszaköltöztek az időközben a város által megvásárolt Rezidenciába. A szerzetesrend a II. világháború után hagyta el az országot.
  • Teleki ház - Nagybánya történelmi központjának legrégebbi impozáns épületét a hosszúfalusi Teleki család építette. id. Telki Imre megvásárolhatta a telket a rajta álló házzal együtt és saját igényei szerint kialakította a jelenleg is látható palotaszerű épületet. Az emeletes, főtérre néző 10 ablakos épület falai között több neves személyiség is megfordult. Nagy boltíves kocsibejáratán át behajthattak a fogatok, a ház pedig kényelmes szállást biztosított a városba érkező személyiségeknek. Teleki Blanka a magyar nőnevelés egyik úttörője is többször megfordult itt.
    Az államosítás után nem volt lakóház, inkább művelődés orientált funkciói voltak. Itt volt a bábszínház, a népi művészeti iskola, a földszinten pedig üzletek kaptak helyet. Jelenleg az épület nagyrésze üresen áll, azt mondják, eladó.
  • Katolikus templom - A hajdani Szent István templom körüli temető, jelenleg park, déli oldalát zárja le a régi jezsuita templom és a hozzá tartozó rendház és iskola épületegyüttese. A templom 1717-1720 között épült, és 1773-ig a jezsuitáké volt, akik 1674-ben jelentek meg Nagybányán és a régi Szent Márton templom helyére építik fel a ma is látható templomot, Matyasovszki László nyitrai püspök anyagi támogatásával.
    Köszönetképpen az iskola nyugati homlokzatába egy emléktáblát helyeztek el a püspök medvés címerével és valószínűleg portréjával. A templom tervezését Christoph Tauschnak tulajdonítják. A főhomlokzat fülkéiben szentek faszobrai láthatóak, a főbejáratot vörös kőoszlopok és egy latin nyelvű tábla díszíti, amelyen az 1718-as évszám olvasható, a tornyok hagymasisakosak. A bonyolult belsőterű, hat oldalkápolnás hajó alatt kripta van. A hajót boltozatát és a szentélyt dongaboltozat fedi.
    Ólomüveg berakásos díszes ablakai, amelyeken hat magyar szent életéből vett események és bibliai jelenetek láthatóak, Budapesten készültek. Az oltárt 1824-1825-ben faragta Schaintzer Fülöp. A templom festményei Mezey József és Kiss Károly alkotásai.
    Orgonája 1939-ben, a pécsi Angster orgonaépítő cég műhelyében készült és 1998-ban a cég örököse, Budavári Attila felújította. Azóta több jeles orgonaművész koncertjének lehetett tanúja a nagybányai komolyzenekedvelők tábora.
  • Kispiaci katolikus templom - Nagybánya legrégibb temploma, a Kispiacon lévő Szent Miklós római katolikus templom. A XV. században épült. 1547-ben, a reformáció térhódításakor a Nagybányán létező 3 katolikus templomot átveszik a reformátusok. 1687-ben a városban letelepedtek a jezsuiták. 1711-ben visszakapták a templomokat, de csak a Szt. Miklós templom volt használható.
    A Szent István és Szent Márton templomok sajnos villámcsapások következtében megsemmisültek. A templom oltárképe Megyeri Mayer budapesti festő alkotása.
  • Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban, oltárképét Iványi-Grünwald Béla festette - Nagybánya Evangélikus-Lutheránus egyháza refomációkori. A wittenbergi egyetemen tanult szinérváraljai Sylvester Erdős János juttatta Nagybányára a reformáció tanait. Őt követte Kopácsi István, evangélikus pap, aki 1547-ben reformálta az egész várost.
    Innen számítják a nagybányai Evangélikus-Lutheránus Egyházközség megalakulását. Ebben a közösségben magyarul, németül és szlovákul hirdették az igét. A 2000 kötetes könyvtárban is a könyvek fele német nyelvű, de vannak szlovák nyelvűek is. Első fatemplomuk 1693-ban épült, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem támogatásával. Miután ezt 1766-ban lerombolták a jezsuiták, magánházakban folytak az istentiszteletek. 1805 körül kis fatornyú templomot építenek, amelynek helyére épül 1911-1912 között a jelenlegi templom.
  • Ortodox székesegyháza is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus székesegyház volt - A Szűzanya elszenderülése katedrálist a görög-katolikus hívek építették, akiknek első fatemploma a XVIII. század elején, második templomuk kőből, 1771-ben épült. Utóbbi száz év múltán túl kicsinek bizonyult, így 1909-ben elkezdték a jelenlegi templom építését.
    Az 1911-ig tartó munkálatok legnagyobb részét Alexandru Breban kanonok fizette (emléktábláját levették. Húsz év multával püspöki templommá válik, hiszen itt szentelték fel Dr. Alexandru Rusu mártir görög-katolikus püspököt.
    1948-ban, a görög-katolikus vallás betiltásakor ezt a templomot is ortodoxok kapták meg, jelenleg A Szűzanya elszenderülése ortodox katedrális. Belsejét Gheorghe Busuioc bukaresti festő munkái díszítik.
    Az ikonosztázt a tasnádi Keresztesi Károly készítette, az ikonokat Traian Bilțiu-Dăncuș. 1989-ben a görög-katolikusok elindították a harcot a katedrálisért. Születtek bírósági határozatok, voltak perujrafelvételek, tárgyalások de 2012-ben sem született végleges megoldás.
  • Teleki Sándor udvarháza - Széki gróf Teleki Sándor 1848-49-es honvédezredes (1821-1892) életének utolsó részét Nagybányán töltötte. A Zazar-patak jobb partján, a hajdani Fasoron vásárolt két házat az 1870-es években, és azokat igényeinek megfelelően alakította át egyetlen udvarházzá.
    Az 1894-ben megjelent Nagybánya és környéke leírásából tudjuk, hogy az épületek elött akkoriban nyolc szál fenyő állt. Dolgozó- és hálószobából álló lakosztályában sok műkincset, ereklyét gyűjtött össze. A tágas családi ház jelenleg is egykori tulajdonosa ízlését tükrözi. A faragott kapun ma is látható a kilenc ágú koronás Teleki-monogram. Teleki Sándor 1892-ben Nagybányán halt meg.
    1989 után a házat a református egyháznak sikerült megvásárolnia. Jelenleg a nagybányai Magyar Ház, a helyi magyar művelődési és társadalmi élet központi intézménye működik benne. A kertben Telki szobra látható.
  • Schola Rivulina - A Schola Rivulina Nagybánya és egész Erdély első középiskolája. Kopácsi István reformátor, miután 1547-ben tanaival meghódította az egész várost megalakította a református főiskolát is, melynek ő volt első rektora. Nagybánya ősi nevéről: Rivulus Dominarum, Schola Rivulina lett a neve. Rövid idő alatt főiskolai rangú középiskolává lépett elő, ahol lelkipásztorokat és tanítókat képeztek. Kopácsi logikát, görög nyelvet és teológiát tanított. 1755-ig működött, beszüntetését az ellenreformációt támogató császárpárti intézkedések idézték elő. Az itt képzett fiatalok közül sokan külföldön tanultak tovább, például Tótfalusi Kis Miklós, a tragikus sorsú nyomdász, könyvkiadó, betűmetsző.
  • Fernezelyi vízgyűjtő tó - Fernezelyi vízgyűjtő tavat a Zazár mellékvizén, a Fűrész patakon hozták létre, a hajdani Fernezely település mellett, hiszen jelenleg már nem önálló település hanem Nagybánya egyik lakónegyede.
    A gát Nagybányától 10 km-re található, és a város vízellátásának biztosítására építették. Emellett elektromos áramot is termel, és fenntartja az árhullámokat is. A gát másik neve Strâmtori, 1964-ben építették, támfalas, 51,5 m magas, tetejének hossza 260 m. A gát háta mögött keletkezett tó hossza 3 km, szélessége pedig 1 km. A halászok örömére pisztrángot és pontyot telepítettek a tóba.
    A környezet csodálatos, fenyő és lombhullató fajták keverednek a környező erdőben a látóhatárt pedig dombok zárják le. Mivel nagyon közel van Nagybányához és az Izvoare üdülőhelyre vezető út is mellette halad el, nagyon népszerű kirándulóhellyé változott. Ide jönnek mindazok, akik csendre és civilizált környezetre vágynak.
    Ez egy másik problémát hozott előtérbe, hiszen a Nagybánya vízellátását bíztosító tó partjait egyik-másik vigadozó csoport egyenesen szemetesládának használja.
  • A Szentháromság-templom, 1718-ban épült barokk stílusban
  • Szent Antal-templom
  • Zsinagóga - A műemléképület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-B-04486 sorszámon szerepel. (térkép)
  • Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban, itt alkotott Ferenczi Károly, Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István, Thorma János és sokan mások; számos alkotásuk a helyi szépművészeti múzeumban, illetve magángyűjteményekben látható

Szeptember 10.  
Nagybánya Református istentisztelet 10 órakor
Nagybánya nevezetességeinek meg tekintése után hazaindulás (térkép)
Misztótfalu (wikipédia Misztótfalu Tăuţii Măgherăuş)

  • Katolikus templom - Misztótfalu XIII-XIV század körül épült katolikus temploma a református vallás térhódításakor a reformátusok kezére kerül, hiszen a hívek áttértek az új vallásra. A katolikus vallás teljesen megszűnik a településen. 1748-ban a püspök látogatáskor nem talál egyetlen egy katolikus lelket sem. 1769-ben a gróf Károlyi család adományát, fából készült magtárát, alakítják át kápolnává, de nincs sekrestyéje, kórusa, gyóntatószéke és szószéke még 65 évvel később sem.
    Száztíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a katolikusok annyira megerősödjenek, hogy 1879-ben felépítsék a jelenlegi templomot. Oltárképét Jakobey Károly bécsi festő készítette, harmóniumát pedig a Parkard cég.
  • Református templom - Misztótfalu, a hajdani Alsó-Tótfalú református templomát a katolikusok építették a XIII-XIV. század környékén. Boltíves templom volt, ám a boltíveknek mára nyoma veszett, csupán ajtókeretek, valamint a tabernákulum tartó kerete vészelte át a sokszoros átalakítást.
    A gótikus elemeket a déli bejárat ajtókerete és az ablakok örzik. 1632-ben épülnek a templom keleti részének támfalai. 1717-ben a tatárok lerombolták a templomot, amelyet nemes bodoki Dániel János 1733-ban helyreállíttat. Akkor készül festett kazettás mennyezete is.
    Ezt a hívek 1911-ben bevakolt fehér mennyezetre cserélnek. 32 m magas tornya 1893-ban épült. Külső falán egy 1632-ben elhelyezett latin feliratú emléklap látható. A templomban két karzat van. Orgonáját 1886-ban, a bányai evangélikus egyház ajándékozta. A kerítés építésének, majd újraépítésének ideje ismeretlen. A templomban és templomkertben táblákkal emlékeznek a falu nagy szülöttjének, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász születésének, illetve halálának 300 éves évfordulójára. Parókia - Misztótfalusi Kis Miklós múzeum - A misztótfalusi református templom mellett, a XVII században épült régi parókia épületében, 1991-ben múzeumot avattak, ahol emléket állítanak a település szülöttjének Misztótfalusi Kis Istvánnak (1650-1702), aki szinte egész életét a könyvnyomtatásnak szentelte. Elemi iskoláit még itt a faluban végezte, majd a kisdiák Nagybánya később Enyed felé vette útját. Tanulmányai végeztével Fogarason rektori állásig vitte, de egyre inkább felkeltette érdeklődését a könyvnyomtatás. Így 1680-ban 30 évesen Amszterdamba érkezik, hogy a leghíresebb nyomdásztól tanulja meg a betűkészítés tudományát. 1684-ban kezdi meg és 1686-ban ki is adja magyar nyelvű javított Aranyos bibliát. Véste, öntötte a betűket és ő volt a szedő is. A ma is használt Janson betűtípus is az ő betűkészletéből származik. Jelenleg kapható a Tótfalusi betűtípus is. Kiadta az első magyar nyomtatott szakácskönyvet, de többek között elkészítette az első grúz nyomtatott ábécét is. Hamarosan Amsterdam leghíresebb betűmetszője és betűöntője lett. Egyre csak gyarapodtak a külföldi megrendelések. Negyven évesen tér haza, Kolozsváron átveszi a könyvnyomtatást, papírmalmot is akar alapítani, ám az Apologia Bibliorum című művével maga ellen fordítja a református papság és a professzorok többségét. Az emberek vagyoni helyzete sem engedte meg a könyvvásárlást. Ellenségei is gyarapodtak. Testben, lélekben megtörve halt meg 1702-ben, Kolozsváron temették el.

Nagykároly (wikipédia Nagykároly Carei) - Mielőtt átlépnénk a határt az út meletti parkban va a Károlyi kastély. 

  • Károlyi kastély - A Károlyi vár története 1482-ben kezdődik, amikor Károlyi Láncz László kőházat épít a területen. A törökveszély miatt Károlyi Mihály 1592-ben vizesárokkal és lőrésekkel ellátott bástyákkal vette körül. Fiai tovább erősítették az épületet, így 1666-ra már igazi erősség lett belőle. Védőfal vizesárok és cölöpfal (paliszád) vette körül és a bástyákon lőrések voltak. A veszély múltával Károlyi József 1792-ben Joseph Bitthauser tervei alapján kezdi el a vár átépítését. A védőfalat lebontják, a vársáncot betömik, és 1793 telén tető alá kerül az angol park övezte új kastély. A XIX században jön az újabb átalakítás, amikor Károlyi István a Loire-menti kastélyok mintájára alakítja át az épületet.
    Meinig Arthur tervező, 1893-1896 között alakítja ki a rendkívül mozgalmas összhatást bíztosító, héttornyos, bástyás, erkélyes, árokkal körülvett lovagvárat. A négyzetes belső udvar lefedésével létrejött a kétszintes központi hall, az átrium. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik. A terem ajtajának metszett üvegén a család címere, és jelmondata látható. Mennyezete virágdíszes, gerendás, a két szinten árkádos folyosók futnak körbe. A lépcső és a folyosó karfáját csavart lábak alkotják. Az első emelet legdíszesebb terme a grófnő szalonja. A kastély kápolnájában egy kis méretű oltár látható. Az épületen több helyen is látható a Károlyi címer, a jobb lábának karmaiban szívet tartó karvaly.A kastélyban ma múzeum és kultúrház működik.

Határ átlépés Nyírábránynál.