Toronya (ukránul: Торунь (Toruny / Torun'), szlovákul Toroňany): falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ökörmezői járásban.
Fényképek Fotó 1920
Tengerszint feletti magasság: 685 m
Népesség 1344 (2004)
Telefon +380 3146 (helyi szám)
Postai irányítószám 90015
Koordináta:  é. sz. 48° 40′ 27″, k. h. 23° 36′ 12″ , tizedes: é.sz.:48.674167°, k.h.:23.603333°
Térkép R21 jelzésű Dolina–Huszt autóút mellett.
Műholdas térkép
Fekvése: Ökörmezőtől 25 km-re északkeletre a Toroncsak-patak és a Nagyág folyó összefolyásánál fekszik, Leveles tartozik hozzá.
Története
Nevét 1642-ben említette először oklevél. A falu kenézi telepítésű, a Lipcseiek birtokai közé tartozott.
A19. században a galiczai határátkelőhely közelében fekvő településen harmincad hivatal működött.
Egykori birtokosai a Szathmáry, Uray, s Réthy családok voltak.
1910-ben 1212, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott. Ma 1560 ruszin lakosa van
1919-ig a falu tartozott a birodalom osztrák-magyar, illetve Magyarországon, majd részeként Kárpát-Ukrajna Csehszlovákiába. A bekebelezés tért vissza 1939-1945 Magyarországon 1945 óta ez a hely egy részét a Szovjetunió, illetve 1991 óta Ukrajna része.
Toronya 1920 képeslap
Nevének eredete
Kiss Lajos „Földrajzi nevek etimológiai szótára” c. munkája szerint első említése 1700-ból való, Tornya alakban. Nevét a közeli Turon patakáról nyerte, melynek ma Torunka a neve. A szerző szláv eredetű névnek tartja, melyben a tulok jelentésű ’tur’ szó rejlik. A mai Toronya névalakra hatással volt a magyar torony főnév is.
Látnivalók
Szép, 1809-ben épült görög katolikus fatemploma és harangtornya van. A templom 1809-ben, Szűz Mária tiszteletére épült. Hosszhajós elrendezésű, kettőzött tetőzettel, hármas tömegtagolódással. A bejárat előtt gazdagon faragott oszlopos tornác húzódik. A tetőzet folytatásában a bejárat fölött emelkedő négyzetes torony, díszes, többszörösen tagolt lámpásos hagymasisakkal zárul. A négyzetes harangtornyát sátortető fedi.
A falutól 10 km-re van a 930 m magas Toronyai-hágó
Toronyán ma is láthatók azok a gerendákból rótt középületek, melyekben a határforgalmat ellenőrző közegek (vámhivatal, csendőrség stb.) székeltek. A bécsi döntések nyomán visszatért területek kárpátaljai határszakaszain felállított határvadász őrsök egyike is itt állomásozott. A község fatemploma a görög katolikusoké, melyet 1809-ben építettek. A harangok különálló toronyban „laknak”, mely szintén fából készült. Sajnos a „felújítás” során bádogra cserélték a zsindelyfedést, és ez meglehetősen ront az épületek küllemén. A templomkert régi sírkövein magyar parókusok és feleségeik nevei olvashatók
A hágón átvezető út viszonylag jó állapotú, bár a szovjet vezérkari Műholdas térkép szerint csak májustól decemberig járható. Mindkét háborúban nagy harcok folytak e térségben. Az első háború idején elesett katonák gondozott temetője könnyen meglelhető. A második világháború idején kiépített országerődítés elemeit a Nagyág alsóbb völgyszűkületében alakították ki az Árpád-vonal részeként. A határgerincen a Szent László-állás tábori erődítései voltak, melynek nyomai eltűntek a hágón átvezető olaj-, gáz- és villamos-távvezetékek építése idején végzett hatalmas földmunkák során, a Lengyelország és Csehszlovákia határát jelző lengyel sasos – más szakaszokon még fellelhető – határkövekkel együtt.
1914-ben 1212 lélek lakta Toronyát, ebből 18 magyar, 333 német és 861 román. Vallás szerint 868 görög katolikus és 337 izraelita felekezetű volt. Manapság másfél ezret meghaladó a lakosság lélekszáma, mely jórész görög katolikus ruszin.
Bár e vidék meglehetősen távoli és elzárt, a körülmények is meglehetősen szerények, mégis érdemes ellátogatni ide a táj szépsége miatt. Ajánlatos megkóstolni azt a felséges gombát, melyet nyaranta a hágón tanyázó cigányok gyűjtenek, és akik ezen kívül receptet, valamint szíves útbaigazítást is adnak az arra vetődőnek - magyarul.
Névadója egy Ó-budai utcának.