Alsókalocsa

ukránul Колочава [Kolocsava], szlovákul Kolčava) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ökörmezői járásban.

Tengerszint feletti magasság 631 m
Népesség  5 029 (2016) magyar 75
Alapítás éve   1365
Postai irányítószám 90043-90045
Telefonszám +380 3146 (helyi szám)
Koordináta: é.sz.48°26′12″ k. h.23°44′1″
  48.435°  23.724167°
Története
895-1920 – Magyarország része
1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
1938/1939-1944 – Magyarország része
1944-1945 – Csehszlovákia része, szovjet megszállás
1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
1991-től – Ukrajna része

Fekvése

Ökörmezőtől 20 km-re délkeletre a Kalocsa-patak és a Talabor folyó összefolyásánál fekszik. Nyaranta Ivan Olbracht cseh írónak köszönhetően rengeteg cseh turista keresi fel a környéket. Tanyaszerű településrészekből tevődik össze, melyek központja a Láz nevű tanya lett. Rókarét és Gorb tartozik hozzá.

Nevének eredete

Kalocsa helységnév víznévből keletkezett névátvitellel, a patak mai ruszin neve Колочавка,, előbbi a Kalocsa kicsinyítő képzős alakja, jelentése pedig „aszó, kiszáradó folyó elmocsarasadó” patak’

Története

1365-ben említik először. 1526-tól a huszti vár birtoka. 1600-ban, 1648-ban és 1700-ban járványok pusztították. 1657-ben a lengyelek dúlták fel. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. 1789-ben éhínség pusztította. Az 5800 lakosú település görög katolikus fatemploma a 17. században épült a Szentlélek tiszteletére. 1910-ben 2979 lakosából 2658 ruszin és 255 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.

Látnivalók

A településen több múzeum található. Múzeumfalu, a Szentlélek tiszteletére emelt görög katolikus fatemploma 1795-ben épült.  Jellemzője a megkettőzött tetőzet és a tornác-sor, háromrészes harangtorony tartozik hozzá. A szovjet időszakban az ateizmus múzeuma volt, napjainkban múzeumként is működik. (Koordináták: 48°26'12.0",k.h.23°44'1.0",  Műemlék templom id:  21-224-0007 216/1, harangláb id:  21-224-0007 216/2) Suhaj betyár sírja – A zsidó vándorkereskedőket és csendőröket meggyilkoló, majd 1921-ben megölt Mikola Suhaj betyár sírja a régi temetőben található. Ungvár a legkisebb megyeszékhely Ukrajnában, és lehet ez adta az ötletet Mihail Kolodkó szobrásznak, hogy megalkossa egyedülálló miniatűr szoborkollekcióját. Ezek közül az egyik „Mikola Suhaj”.  Alakját Ivan Olbracht „Mikola Suhaj, a betyár” c. regényéből ismerhettük meg. A 2015-ben állított szobor az Olbracht utca egyik kávézójának korlátján található. Sztare szelo skanzen – A verhovinai építészetet és életmódot mutatja be. A jellegzetes kárpátaljai faépületek mellett egy egykori magyar csendőrőrs is megtekinthető. - telefon +38 098 3555588 Keskeny nyomtávú vasúti múzeum - Ukrajna egyetlen keskeny nyomtávú vasutat bemutató múzeuma a Sztare szelo skanzen területén. A kiállított járművek többsége az 1950-es évektől az 1970-es évekig az Alsókalocsai Keskeny Nyomtávolságú Vasútnál működött. – telefon +38 098 3555588 Ivan Olbracht-múzeum cseh író, néprajzkutató, politikus – telefon +380314124223 Árpád-vonal – A Talabor partján, Alsókalocsa déli részén az Árpád-vonal fennmaradt betonfedezékeiben berendezett kiállítás, mely a völgyzárakban alkalmazott egyes műszaki akadályokat is bemutatnak. Stajer-bunker – A második világháború után a szovjet rendszer ellen harcoló és az UPA-val együttműködő alsókalocsai ellenálló föld alatti álcázott fedezéke, mely az Alsókalocsa feletti hegyekben található. Régi iskola – Az egykori Magyar királyi állami népiskola épületében kialakított magánmúzeum, melyben az 1950-es évektől az 1980-as évekig mutatja be az alsókalocsai szovjet oktatás emlékeit. Cseh iskolamúzeum – A régi iskola melletti épületben kialakított kiállítóhely, melyben az 1920–as, 1930–as évek alsókalocsai csehszlovák oktatását mutatják be. Az épület eredetileg nem iskola volt. Szovjet Iskolamúzeum megismerkedhetünk a múlt század 60-70-es éveinek oktatási szemléletével. Szinevéri Nemzeti Park területén van.