Horthy megbízottai Moszkvában aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást
1944. október 11.

 

 Előzménye
            Március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, s ehhez a lépéshez Hitler szerette volna megszerezni Horthy Miklós kormányzó beleegyezését is. Horthy nem adta a hozzájárulását, de a megszállás után is a helyén maradt, a hadseregnek megtiltotta az ellenállást, és kinevezte Sztójay Döme volt berlini nagykövetet miniszterelnöknek. A Német Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja Edmund Veesenmayer lett, de az ország látszólag független maradt. A szövetségesek Magyarországot Németország csatlósának, nem pedig áldozatának tekintették, s ezt követően kezdték el az ország bombázását.
            Augusztus végén Horthy – főleg a szövetségesek franciaországi sikerei és Románia augusztusi kiugrása hatására – leváltotta Sztójayt. Az új miniszterelnök, Lakatos Géza vezérezredes feladata a kiugrás titkos megszervezése lett. Ebben a törekvésükben azonban nem számíthattak sem a kormány, sem a hadsereg vezetésére, s még mindig számoltak az angolszász csapatok megérkezésére.
            Augusztus 26-án az Úz völgyében, Úzvölgy-telep mellett (Szkelyföldön), majd másnap az Ojtozi-szorosnál is elérte a Vörös Hadsereg Magyarország 1941-es határát.
            Szeptember 23-án már a trianoni Magyarországon belül folytak a harcok. Az Alföldön délről északra haladva el akarták vágni az Észak-Erdélyben és a Kár­pátokban küzdő magyar és német csapatok vissza­vo­nu­lását.

            Szeptember vége felé elkerülhetetlenné vált a Moszkvá­val való kapcsolatfelvétel, hiszen a szovjet csapatok előbb érkez­tek a magyar határra, mint a nyugati szövetségesek. Az angolok és az amerikaiak is tudtára adták a magyar kormánynak, hogy a magyar fegyverszüneti delegációt Moszkvába várják. A nyugati hatalmakkal áhított fegyverszünet végleg lekerült a napirendről.

 1944. szeptember 28-án Horthy elküldte megbízottait Moszkvába – Faragho Gábor altábornagy, a csendőrség és a rendőrség felügyelője vezetéséve –, hogy ott fegyverszüneti egyezményről tárgyaljanak. Október 1-én érkeztek Moszkvába, ahol átadták Horthy Sztálinnak - angol nyelven - írt levelét. (A levél teljes magyar nyelvű szövege megtalálható a következő feljegyzésemben.) A magyar delegáció és a budai Vár között sikerült olyan rejtjeles távíró összeköttetést létrehozni és sikerült a rejtjelezést úgy végrehajtani, hogy arról sem a német hírszerzés, sem a katonai lehallgató-szolgálat nem szerzett tudomást.
            Október 9-én Molotov szovjet külügyminiszter – a három nagyhatalom nevében – átadta a magyar fegyverszüneti küldöttségnek az előzetes fegyverszünetei feltételek szövegét orosz és francia nyelven. Ennek értelmében Magyarországnak tíz napon belül ki kell vonnia katonai erőit és közigazgatását az 1937. december 31. óta szerzett területekről. Ennek ellenőrzésére Szövetséges Ellenőrző Bizottság jön az országba. Magyarországnak minden kapcsolat meg kell szüntetnie Németországgal, és azonnal hadat kell üzennie neki, s ezt követően a szovjet kormány kész katonai segítséget nyújtani. Ezek kedvezőt­le­­n­eb­bek voltak, mint amire a magyar kormány számított.

        Október 11-én írta alá a magyar fegyverszüneti delegáció Moszkvában az előzetes fegyverszüneti egyezményt, miután a magyar Koronatanács október 10-én elfogadta a feltételeket, és Horthy felhatalmazást adott az egyezmény elfogadására. Azonban sem a kiugrás fegyveres megszervezésére, sem a Magyar Fronttal való együttműködésre nem került sor, míg a németek megtették az ellenlépéseket. 
          Pedig a Vörös Hadsereg megállíthatatlanul nyomult előre: október 11-én a 2. Ukrán Front egységei benyomultak Szegedre, Horthy kedvenc városába, a 3. Ukrán Front katonái pedig Kolozsvárra, az összmagyarság egyik legkedvesebb városába.